A biharszentjánosi egyházközség február 5 és 12 között szervezte meg az egyetemes imahetet, melynek az Igei mottója a 2017-es évben „Krisztus szorongató szeretete” volt, a 2. Korintusi levél 5. Rész 14-21 versei alapján. Hétköznap több mint százan vettek részt az alkalmakon, a vasárnapi záróistentiszteleten pedig közel kétszázan.
Első nap a gyülekezet kórusának szolgálata után az Igehírdetésben Csomay Árpád szentjánosi lelkipásztor arra mutatott rá, hogy a Krisztus szeretete fenntart, összetart, rendben tart a „szeretete szorongat” eredeti görög értelmezése szerint. Ha a családban, gyülekezetben csak emberi összetartás van, az mesterkélt, egy darabig lehet békesség, de ez hamis és konfliktusainkban hamar kiderül, mi található az Isten nélkül élő ember szívében: önzés, uralkodásra törekvés, viszálykodás. De ha az ember befogadja Jézust a szívébe, egyedül a Krisztus szerelme (agapé) képes arra, hogy az igazi összetartást, rendet kimunkálja családban és gyülekezetben. Amikor az ember megtapasztalja, hogy az Úr Jézus mindent elvégzett helyette és érette, akkor nem is tud mást tenni, mint dicsérni az Istent, akkor is ha szorult helyzetben van. Krisztus szorongató szeretete hálaadásra ösztönöz minket, és olyan túláradó örömöt ad, ami kiáradhat, túlcsordulhat belőlünk másokra is.
Hétfőn a szentjánosi baptista gyülekezet lelkésze, Papp Dezső a Mikeás 6.6-8 ból tette fel a kérdést, hogy „Mivel járuljak az Úr elé?” Mi a kedves az Úrnak? Az áldozathozatalaink? Nem, és a próféta leírja a kijelentést, amit Istentől kapott, hogy mi az, amit az Úr kér tőlünk. „Csak azt, hogy igazságot cselekedjél, szeressed az irgalmasságot, és hogy alázatosan járj a te Isteneddel” Ez az állapot az, amit a tékozló fiú is átélt, amikor atyjához indult haza, és a “csak azt” nem jelent egyebet, mint “csak magamat” – ezek a megtérés jelei. Így járulhat az ember Isten elé: töredelmes, bűnbánó szívvel tudva azt, hogy „Isten azonban a maga szeretetét mutatta meg irántunk, mert Krisztus már akkor meghalt értünk, amikor még bűnösök voltunk.” Róma 5.8. Ezt követően a baptista gyülekezet kórusa Urunkat magasztaló énekekkel és bizonyságtételekkel szolgált.
Kedden Simon Angéla lelkipásztor szolgált a 2. Korintus 5.16-ból „Úgyhogy mi mostantól fogva senkit nem ismerünk test szerint: ha ismertük is Krisztust test szerint, most már őt sem így ismerjük.” Az Isten nélkül élő ember testi módon ismer, azt tartja valóságosnak, amit az öt érzékszervével fel tud fogni, amit lát, hall, érez, de akik befogadták Jézust, akiket Krisztus szeretete szorongat, azok nem csak test szerint ismernek, hanem képessé válnak úgy tekinteni a másik emberre, ahogy az Úr Isten tekint reánk Krisztus által, szeretetben, ragyogó arccal. Ezt követően a szentjánosi iskolások énekekkel és szavalatokkal szolgáltak, Borsi Gyöngyi vallástanárnő vezetésével.
Szerdán Fábián Tibor nagyszántói lelkipásztor szolgált 77 zsoltárból bemutatva Dávid szavain keresztül, hogyan jut el az ember a csüggedésből a hálaadásig. Folyamatosan megemlékezve és elmélkedve az Úr nagy tetteiről, csodáiról az ember felismeri milyen hatalmas az Úr, és az ember tudja kimondani, hogy: „Te vagy az Isten, a ki csodát mívelsz; megmutattad a népek között a te hatalmadat.”
Csütörtökön Barta Szabolcs Nagyváradi Katalin-Telepről érkezett katolikus (lazarénus) lelkész szolgált. Megtudtuk, hogy a Vincés nővérek jelmondata, éppen ez, ami az imahét mottója is, hogy: „Krisztus szeretete sürget, vagy ösztönöz minket”. A felolvasott Ige ez volt: „Mindenki, aki Krisztusban van, új teremtmény. A régi megszűnt, valami új valósult meg.” (Szent István társulat fordításában) Ez Isten teremtő, és újjáteremtő munkájáról szól. Ember ezt nem tudja önmagától megtenni, semmilyen áldozathozatallal, vagy vallásos cselekedettel, ezt egyedül Isten tudja elvégezni, az újjászületés csodáját, azokban az emberekben, akik befogadják Jézus Krisztust, azokban beteljesül amit Jézus előtt több száz évvel leírt Ezékiel próféta: „Akkor majd tiszta vizet hintek rátok, hogy megtisztuljatok minden tisztátalanságtól, s minden bálványtól megtisztítalak benneteket. Új szívet adok nektek és új lelket oltok belétek, kiveszem testetekből a kőszívet és hússzívet adok nektek. Az én lelkemet oltom belétek és gondoskodom róla, hogy parancsaim szerint éljetek és szemetek előtt tartsátok törvényeimet és hozzájuk igazodjatok.” Ezékiel 36.25-27
Pénteken Filep Attila Csaba lelkész szolgált gyülekezetünkben a 2. Kor. 5. 19 vers alapján: „Isten ugyanis Krisztusban megbékéltette a világot önmagával, úgyhogy nem tulajdonította nekik vétkeiket, és ránk bízta a békéltetés igéjét.” Isten szövetséget kötött Ábrahámmal, aki közbenjárt az igazakért Lót városában. Mózes is közbenjárt, amikor arra kérte az Urat, „Múljék el izzó haragod!” a bálványimádó, hűtlen nép felé, de mindez az Ószövetségben volt. Sokan azt hiszik, hogy Isten ma is egy haragvó Isten, de a fenti Ige pont az ellenkezőjét állítja, vagyis azt hogy Isten a golgotai kereszten kiöntötte a haragját Fiára, Jézusra és ezáltal megbékéltette a világot önmagával – ennyire szerette Isten a világot, ahogy a János 3.16 ban is olvashatjuk. Aki elfogadja, hogy Jézus érte is meghalt, és bűnei megbocsáttattak, az már nem úgy tekint Istenre, mint aki haragszik, hanem mint szerető Atyára, és az ilyen ember lesz képes arra, hogy a békéltetésnek ezt az Igéjét szólja az embereknek. Az alkalmat a kisnyégerfalvi kórus szolgálata zárta.
Szombaton Sebestyén László Ede lelkipásztor Igehírdetése építette lelkünket és a és a köröstárkányi kórus dicséretei, szavalatai örvendeztették szíveinket. Először az ószövetségből szólt az IGE Józsefről. Testvérei féltek, hogy apjuk halála után József ellenük fordul, de József lehajolt hozzájuk és azt mondta: „Ti rosszat terveztetek ellenem, de Isten terve jóra fordította azt, hogy úgy cselekedjék, ahogyan az ma van, és sok nép életét megtartsa.” József megbocsátotta testvéreinek az ellene elkövetett bűneiket, azt hogy életére törtek, majd eladták rabszolgának. József előképe volt Jézusnak, aki a Golgotán magára vette, megbocsátotta bűneinket, és erre az örömhírre hivatkozva kéri Pál a korintusiakat, és a ma élőket hogy: „Krisztusért kérünk, béküljetek meg Istennel!” A kórus szolgálata után, négy köröstárkányi fiatal dicsérte az Urat, gitárkísérettel énekelve a gyülekezet örömére.
Vasárnap Kánya Zsolt Attila lelkipásztor a 2. Korintus 5.21 verséből hirdette Isten Igéjét: „Mert azt, aki nem ismert bűnt, bűnné tette értünk, hogy mi Isten igazsága legyünk őbenne.” Milyen hatalmaz ez a szeretet?!, Isten szeretete irántunk. Isten, aki maga a SZERETET, a világ teremtése óta szereti az embert.
Igen, Isten szereti a bűnös embert, de gyűlöli a bűnt, amely tönkreteszi az embert, és ami megszakította a kapcsolatot Isten és ember között. A Bűn miatt nem állhat meg az ember az Élő Isten előtt, és semmilyen jó cselekedet, sem semmilyen áldozathozatal nem tudja az embert Isten előtt IGAZ-zá tenni.
De van megoldás. Isten egyszülött FIÁT küldte el, testben, hogy magára vegye a világ összes bűnét, Jézust, aki bűnt nem ismert – BŰN-né tette (nem bűnössé) hanem Ő lett a mi bűnünk, hogy mi Isten IGAZSÁGA legyünk Őbenne. 1. János 2.2 mert Ő (Jézus) engesztelő áldozat a mi bűneinkért, de nemcsak a miénkért, hanem az egész világ bűnéért is. Milyen csodálatos csere, érthetetlen Kegyelem, és aki ezt hittel elfogadja az Isten előtt IGAZ-zá lesz, ahogy a 21 verben írja Pál. Aki ezt nem fogadja el, az már nem a BŰN miatt kárhozik el, hanem azért, mert nem fogadta el ezt a cserét, Jézus váltságát.
Mit kell tenni? Megvallani, letenni a bűnöket, és elfogadni a Jézus kereszthalálát és feltámadását, és elhinni, hogy ez a kegyelem INGYEN elvehető, és ezáltal helyreáll a kapcsolat Isten és ember között. Ez aztán a JÓ HÍR! (Evangélium). Így nyer értelmet a 17. vers is: Ezért ha valaki Krisztusban van, új teremtés az: a régi elmúlt, és íme: új jött létre.
A lelkipásztor azt is elmondta, hogy igaz, hogy ez most az imahetünk utolsó napja, de ne hagyjuk hogy ez lezárja az imahetet, hiszen annak folytatódnia kell a templomon kívül is hogy a mi életünkben is megnyilvánuljon és hogy Isten dicsőségére éljünk.
A kémeri kórus szívhez szóló éneke után Úrvacsorai közösség következett, majd a kórus szolgálata, és a Himnusz zárta az imaheti alkalmat.
Csodálatos volt megtapasztalni ezen az imahéten is hogy Isten beszéde élő és ható, és hogy nem tér vissza üresen, elvégzi a szívekben a helyreállítást, a békességet és hálára buzdítja mindazokat, akiket Krisztus szeretete szorongat.
M.Zs.
