Kezdőlap

Isten Hozott gyülekezetünk honlapján

A Biharszentjánosi gyülekezet tisztségviselői

Gyülekezetünk lelkipásztora

Csomay Árpád

Gyülekezetünk Gondnoka

Mile Zsigmond

Gyülekezetünk Kántora

if. Kupás Tibor

Gyülekezeti alkalmak

  • Istentisztelet:  vasárnap d.e. 11:00 óra és d.u. 4 óra
  • Gyerek istentisztelet – vasárnap d.e. a gyülekezeti teremben
  • Biblia óra: szerda este 8 óra
  • Konfirmációi elokészíto: szombat d.e.
  • Kóruspróba: péntek 19 óra
  • Ifjúsági bibliaóra: péntek 20 óra
  • Nőszövetségi alkalom: minden hónap utolsó vasárnap délutánján
  • Presbiteri bibliaóra: csütörtök 8 óra
  • Bibliatanulmányozás – szombaton: 6 órától

Biharszentjános története

Biharország gazdagabbik felén, – a síkvidék közepén, – nem sokkal Várad alapítása után, annak közvetlen szomszédságában egy kis falu született, amely az itt létesített monostorról – klastromról kapta a Szentjános nevet.
Ma már nehéz eldönteni, hogy melyik volt elobb; a klastrom vagy a falu, de az utóbbi elsobbsége mellett szólnak a régészeti leletek, melyeket itt feltártak, ill. találtak. A település területén a bronzkor utolsó szakaszából származó leleteket tártak fel, a Klastrom-dombon végzett ásatások folyamán pedig megtalálták egy 11.-15. századi település nyomait. A felsorolt régészeti leletek alapján megállapították, hogy a mai Szentjános területén és határában már az ókorban is éltek emberek, ugyanúgy a népvándorlás korában is, viszont állandó, tartós település az Árpád-kor elso századaiban alakult, s létrehozói a honfoglalás után Biharban megtelepülo magyarok voltak – írja Kupán Árpád történész Huség és helytállás – Biharszentjánosi krónika címu könyvében.
A nagytekintélyu tudós kolozsvári professzor, Jakó Zsigmond szerint “Szentjánost a Hontpázmány nemzetség telepítette a 12. század derekán. (…)A korai megtelepítés mellett szól, hogy itt Szentjánoson épült fel a nemzetség bihari-szabolcsi ágának közös monostora, s az emellett kialakult falvakon pedig az ágból származó összes családok osztozkodtak.(…) A Sebes-Körös benépesedett völgyszájánál fekvo terület azonban már az adományozás elott sem volt teljesen emberi település híján. A két parton a Palotáig húzódó nagy tölgyes valamikor királyi vadászterület lehetett.(…)- “Az új birtokosok elso saját alapítású falujának Szentjánost tartjuk. Itt állott a közös monostor, melyrol 1215-tol van adatunk.(…)– A fenti idézetekbol kiderül, hogy kik és mikor alapították a falut, valamint az, hogy a mai Szentjános határát és a település területét a honfoglalás korában tölgyerdo borította, s az államalapítás után részét képezte a nagykiterjedésu bihari királyi uradalomnak, mint királyi vadászterület – írja Kupán Árpád történész krónikájában.
Szentjános elso írásos említése 1215-bol való, a Váradi Regestrumban, az itteni monostorral kapcsolatos oklevelekben.
A népesség számának alakulása az évszázadok folyamán nagyon változó. A török uralom idején a lakosság szinte teljes egészében megsemmisült. A 18. és 19. században a kor pusztító járványa (kolera), és egy természeti katasztrófa (árvíz kétszer is) megtizedeli a falu lakosságát.

Biharszentjános jövoképe szempontjából elkeseríto méreteket öltött az 1983-2001 között, az oslakosság soraiban tapasztalható fogyás, mely a református egyház anyakönyvei alapján mutatkozik meg.
Az oslakosság fogyása a születések csekély számával, valamint a “divatossá- vált kitelepülési hullámmal hozható összefüggésbe. A szentjánosi családok nagy része egy-két gyereknél többet nem vállal. Kevés a három vagy többgyermekes család. Jelentos a szép, nagy falusi portán egyedül maradt idos szülok száma, akiknek gyermekei a kollektivizált mezogazdaság elol a városba költözött megélhetését biztosítani. Szintén megnott a falut elhagyó, Magyarországra, illetve más országokba kitelepültek száma.
A 2002-es népszámlálás alapján Szentjános lakosainak száma: 1462. Ebbol református 1160, római katolikus 184, baptista 45, ortodox 36, görög katolikus 7, evangélium keresztény 4, adventista 3, unitárius 2, evangélikus 1, egyéb vallású 19, nem nyilatkozó 1. Anyanyelv szerint: magyar 1413, román 47, szlovák 2. Nemzetiség szerint: magyar 1408, román 51, szlovák 2, sváb 1. Ha a lakosság kor szerinti összetételét vizsgáljuk, kitunik, hogy a falu lakosainak 54%-át a 18-60év közötti emberek teszik ki, míg 22-22%ban a 0-18 év, illetve a 60 év fölötti lakosok.

A falu lakosságának nagy része konyhakerti növények termesztésével foglalkozik. Ezeket szabad földben, vagy fóliában termesztik nagy hozzáértéssel, saját szükségleteikre, illetve a fölösleget a nagyváradi piacon értékesítik. Ügyes, szorgalmas mezogazdász a szentjánosi ember, már gyermekkorában megtanulja és megszereti a kertészkedés. Többen a faluban és környékén létesített üzemekben, gyárakban illetve Nagyváradon dolgoznak a legkülönbözobb szakmákban.