Our website use cookies to improve and personalize your experience and to display advertisements(if any). Our website may also include cookies from third parties like Google Adsense, Google Analytics, Youtube. By using the website, you consent to the use of cookies. 

Isten Hozott gyülekezetünk honlapján

A Biharszentjánosi gyülekezet tisztségviselői

Lelkipásztor

Csomay Árpád

Gondnok

Mile Zsigmond

Kántor

ifj. Kupás Tibor

Gyülekezeti alkalmak

  • Istentisztelet:  vasárnap d.e. 11:00 óra és d.u. 4 óra
  • Gyerek istentisztelet – vasárnap d.e. a gyülekezeti teremben
  • Biblia óra: szerda este 8 óra
  • Konfirmációi elokészíto: szombat d.e.
  • Kóruspróba: péntek 19 óra
  • Ifjúsági bibliaóra: péntek 20 óra
  • Nőszövetségi alkalom: minden hónap utolsó vasárnap délutánján
  • Presbiteri bibliaóra: csütörtök 8 óra
  • Bibliatanulmányozás – szombaton: 6 órától

Biharszentjános története

Biharország gazdagabbik felén, – a síkvidék közepén, – nem sokkal Várad alapítása után, annak közvetlen szomszédságában egy kis falu született, amely az itt létesített monostorról – klastromról kapta a Szentjános nevet.
Ma már nehéz eldönteni, hogy melyik volt elobb; a klastrom vagy a falu, de az utóbbi elsobbsége mellett szólnak a régészeti leletek, melyeket itt feltártak, ill. találtak. A település területén a bronzkor utolsó szakaszából származó leleteket tártak fel, a Klastrom-dombon végzett ásatások folyamán pedig megtalálták egy 11.-15. századi település nyomait. A felsorolt régészeti leletek alapján megállapították, hogy a mai Szentjános területén és határában már az ókorban is éltek emberek, ugyanúgy a népvándorlás korában is, viszont állandó, tartós település az Árpád-kor elso századaiban alakult, s létrehozói a honfoglalás után Biharban megtelepülo magyarok voltak – írja Kupán Árpád történész Huség és helytállás – Biharszentjánosi krónika címu könyvében.
A nagytekintélyu tudós kolozsvári professzor, Jakó Zsigmond szerint “Szentjánost a Hontpázmány nemzetség telepítette a 12. század derekán. (…)A korai megtelepítés mellett szól, hogy itt Szentjánoson épült fel a nemzetség bihari-szabolcsi ágának közös monostora, s az emellett kialakult falvakon pedig az ágból származó összes családok osztozkodtak.(…) A Sebes-Körös benépesedett völgyszájánál fekvo terület azonban már az adományozás elott sem volt teljesen emberi település híján. A két parton a Palotáig húzódó nagy tölgyes valamikor királyi vadászterület lehetett.(…)- “Az új birtokosok elso saját alapítású falujának Szentjánost tartjuk. Itt állott a közös monostor, melyrol 1215-tol van adatunk.(…)– A fenti idézetekbol kiderül, hogy kik és mikor alapították a falut, valamint az, hogy a mai Szentjános határát és a település területét a honfoglalás korában tölgyerdo borította, s az államalapítás után részét képezte a nagykiterjedésu bihari királyi uradalomnak, mint királyi vadászterület – írja Kupán Árpád történész krónikájában.
Szentjános elso írásos említése 1215-bol való, a Váradi Regestrumban, az itteni monostorral kapcsolatos oklevelekben.
A népesség számának alakulása az évszázadok folyamán nagyon változó. A török uralom idején a lakosság szinte teljes egészében megsemmisült. A 18. és 19. században a kor pusztító járványa (kolera), és egy természeti katasztrófa (árvíz kétszer is) megtizedeli a falu lakosságát.

Biharszentjános jövoképe szempontjából elkeseríto méreteket öltött az 1983-2001 között, az oslakosság soraiban tapasztalható fogyás, mely a református egyház anyakönyvei alapján mutatkozik meg.
Az oslakosság fogyása a születések csekély számával, valamint a “divatossá- vált kitelepülési hullámmal hozható összefüggésbe. A szentjánosi családok nagy része egy-két gyereknél többet nem vállal. Kevés a három vagy többgyermekes család. Jelentos a szép, nagy falusi portán egyedül maradt idos szülok száma, akiknek gyermekei a kollektivizált mezogazdaság elol a városba költözött megélhetését biztosítani. Szintén megnott a falut elhagyó, Magyarországra, illetve más országokba kitelepültek száma.
A 2002-es népszámlálás alapján Szentjános lakosainak száma: 1462. Ebbol református 1160, római katolikus 184, baptista 45, ortodox 36, görög katolikus 7, evangélium keresztény 4, adventista 3, unitárius 2, evangélikus 1, egyéb vallású 19, nem nyilatkozó 1. Anyanyelv szerint: magyar 1413, román 47, szlovák 2. Nemzetiség szerint: magyar 1408, román 51, szlovák 2, sváb 1. Ha a lakosság kor szerinti összetételét vizsgáljuk, kitunik, hogy a falu lakosainak 54%-át a 18-60év közötti emberek teszik ki, míg 22-22%ban a 0-18 év, illetve a 60 év fölötti lakosok.

A falu lakosságának nagy része konyhakerti növények termesztésével foglalkozik. Ezeket szabad földben, vagy fóliában termesztik nagy hozzáértéssel, saját szükségleteikre, illetve a fölösleget a nagyváradi piacon értékesítik. Ügyes, szorgalmas mezogazdász a szentjánosi ember, már gyermekkorában megtanulja és megszereti a kertészkedés. Többen a faluban és környékén létesített üzemekben, gyárakban illetve Nagyváradon dolgoznak a legkülönbözobb szakmákban.